Északi népek

Orkok

Vörös orkok

Vargilia legnépesebb ork törzseit a vörös orkok adják. Testük nagy, izmos és robosztus, egy kicsivel magasabbak az embernél. Alsó agyaraik kifelé meredeznek szájukból, orruk nagy és lapos. Rendkívül véresszájú népség, olykor még saját véreikkel szemben is. Hirtelen haragúak és agresszívak, ám kétség kívül erős és kitartó harcosok. Nem az eszükről híresek, de gyakran okoznak meglepetéseket. Bivalyokon lovagolnak, mert csak az bírja el súlyukat, de közben mégsem olyan lassú mint egy sasu. A közhiedelmekkel ellentétben nem esznek embert, csak vallási rituálékon áldoznak fel belőlük, nem ritkán brutális kivégzéssel. Jobban szeretik őket inkább rabszolgaként tartani. Több embercsalád is él közöttük, mert nem engedik el őket, csak ha már megöregenek vagy elgyengülnek. Ekkor eresztik be őket fegyvertelenül a vadonba. Az emberi törzsekkel ellentétben ők nem őseik szellemében, hanem a halál és a bosszú istenében, Kapamutelben hisznek és az ő segítőiben, az elbukban, akik a legkiválóbb ork harcosok lelkei. Minden ork törzsfőnemzetségnek van egy elbu patrónusa.

Barbárok

Muurok

A muur a hét törzs vezető népe. Mupákon lovagolnak, páncéljaik, pajzsaik pedig kiváló sasubőrből készül, ezáltal lettek ők a vezérnép. Alapvetően békések, de nem szeretik az idegeneket. Vallásuk alapja az ősök és a természet tisztelete. Állandó tanyájuk a Zsinyje-erdő, egészen a Zsinyje sebes vizéig. Kiváló harcosok, de folytonos összetűzésben állnak az orkokkal, akik előszeretettel fosztják ki őket, illetve rabolják el a gyerekeket, mivel emberhúson élnek, de rabszolgaként is tartják őket. Továbbá az erdejüket gyakran használják búvóhelyül a Persehimből menekülő rablóbandák, akik rejtett kikötőket is építetettek Vargilia partjain.

Isizsik

A hét törzs egyike, falvaik a Zsinyec hegyei között lapunak. Eléggé elszigetelten élnek, ezért beszélik a vargiliant (barbár nyelvet) dialektusban. Nem szeretnek lejönni hegyeikből, de számukra ez számulra nem is szükséges. Mindig tudják hol találnak vizet és kellő élelmet. Az idegenekkel szemben agresszívak, de még erdei társaikkal szemben is bizalmatlanok. Egyesek szerint sok titkot őriznek a hegyről és ami a túloldalán van, ezért űznek el mindenkit, és ezért beszélnek keveset magukról. Az orkok megjelenése még feljebb kényszerítette őket, ezáltal még jobban elszigetelődtek.

Persehim népei

Lauták

Eme nemzet már évszázadok óta uralkodik Persehimben. Előttük egy titokzatos faj, a zendi uralta földjeit, ám őket az emberek leigázták, és üldözöttekké váltak hazájukban. A lauták kastélyokat, városokat emeltek, földet művelnek és állatokat tenyésztenek. Tudósaik megannyi találmánnyal gazdagítja az országot, mágusaik hatalmasak és erősek. Több lény is a szolgálatukba állt, többek közt a bagolygriff és a fénykentaur, látva Persehim virágzását ők is részesei akartak lenni a csodának. Lovagrendek alakultak a király szolgálatára, amiknek tagjai a legkiválóbb harcosok. Az hajdani uralkodók akadémiákat is alapítottak, így a nemesek tanultakká váltak. Kedvenc időtöltéseik a lovagi tornák, vadászatok és a táncos esték.

Élénk kereskedelmet folytatnak Komrissal Fuhmával (akik egyben hű szövetségesek is), továbbá a Smuhin Szultánsággal, mind tengeren, mind szárazföldön. Persehim méltán nevezhető a vidék leggazdagabb és legerősebb országának.